Kis-Küküllő megye (rum. județul Tirnava Mică, ném. Komitat Kleinkokel), 1920-1950. szept.: közigazgatási terület Erdélyben a Maros és a Nagy-Küküllő folyók között, Románia közepén. - É-on Torda és Maros, K-en Udvarhely, D-en Nagy-Küküllő és Szeben, Ny-on Fehér megye határolta. A rumén közigazg. megváltoztatta 1919: létezett határait. Hozzácsatolták Alsó-Fehértől Balázsfalvát és környékét, a megyeszékhelyt is áthelyezték Balázsfalvára, néhány falut Maros és Nagy-Küküllő megyébe soroltak, hogy ~ben az oláh népesség többségét kimutathassák. 1940. IX-1944. X: a II. →bécsi döntéssel ~ falvaiból Balavásárt, Kiskendet, Kisteremit, Kóródot, Nagykendet, Nagyteremit és Teremiújfalut visszacsatolták Mo-hoz, ezeket Maros-Torda vm-be osztották. 1944. X: visszaállították az 1940. IX. előtti állapotokat. Vasútvonala csak a MÁV által az I. vh. előtt épített 2 K-Ny-i irányú, folyómenti (Maros, Kis-Küküllő) vasút volt. 1950. IX: a közigazg-t szovjet mintára átszervezték, a megyéket megszüntették, körzeteket (rajonokat) alakítottak, azokat tartományokba szervezték. ~ nagyobbik részét a Sztalin (Brassó) tartományba kebelezték, Dicsőszentmárton körzeti székhely lett, Radnót környékét Kolozs tartományhoz, Balavásárt és néhány falut a →Magyar Autonóm Tartományhoz csatolták. 1960: a →Maros-Magyar Autonóm Tartomány szervezésekor a volt ~ falvainak többsége e tart-hoz került, csak a D-i szegély maradt Brassó tartományban. 1968: ~t nem szervezték újjá, falvait Maros, Fehér és Szeben megye között osztották szét. - Ter-e 1930: 1724 km². - Népessége 1919: 106.122 fő; 26.998 (25,4%) m.; 55.010 (51,8%) oláh; 20.155 (19%) ném.; 1015 (1%) zsidó; 2944 (2,8%) egyéb nemzetiségű; 3639 (5,6%) r.k.; 35.865 (33,8%) g.k.; 21.848 (20,6%) g.kel.; 19.294 (18,2%) ref.; 20.149 (19%) ev.; 4292 (4%) unit.; 1015 (1%) izr.; 20 egyéb vall.; 1920: 134.635 fő; 34.013 m.; 73.153 oláh; 22.556 ném.; 2041 zsidó; 2872 egyéb nemzetiségű; 1930: 149.482 fő; 35.306 m.; 80.604 oláh; 24.011 ném.; 1631 zsidó; 7930 egyéb nemzetiségű; 1941: 163.370 fő. →tartományi közigazgatás Romániában 88

Atlas istoric 1971:102. - Vofkori 1996:71. - Varga E. 1998:23. (1996-i határait 1850-ig visszavetítve, átszámítgatásokkal)